Vers: Fekete tulipán

Hellobello!
Hát, most ugyan az oldal kissé átdolgozás alatt áll, hogy pár más megkezdett nagyobb terjedelmű fanficem is átköltözzön, így a rendszert próbálom alakítgatni, meg mégis csak szépíteni egy kicsit (cserék pl.....)
De a suliban mégis csak volt időm egy versre... Jó, nevezzük inkább valami aszerűségnek, sőt... Sose voltam benne jó, most sem.
Sokat pofázok, így abba is hagyom. Remélem "jó" lett, véleménynek örülök csak.
Jó olvasást! :)

Fekete tulipán

Feketék a szirmai,
Erős, zöld a szára.
Csurran-cseppen valami, 
Folydogál a nyálka.

Bimbódzik a boldogság,
Gyökeret vert már ma.
Mérgezi a hazugság,
Színét veszti ámmal.

Pirosból a fekete,
Sötét, komor lányka.
Szépségből az enyészet, 
Veszett idő bábja.

Fényes, halott tulipán, 
Virít már a házban.
Fókuszpontot fújdogál, 
Szemed irányába.

Halál virgonc rózsája,
Szépsége a fullánk.
Megbabonáz a bájjal, 
Fegyvere már szurkál.

Ujja köré csavarint,
Nem mintha úgy bánnám.
Éjszaka lesz az enyim,
Feketeség csúcsán.

Fekete a tulipán,
Fekete a lelke.
Bilincselt, szép virág,
Az én kis kezemben.



2 megjegyzés: